Az első részben a hatszoros Oscar®-díjas maszkmester, Rick Baker álmodta meg Samara rémisztő külsejét, és ő tervezte a halottak groteszk módon eltorzult arcait is. Most, a folytatásban visszatért, hogy még látványosabb maszkokat hozzon létre. Bakernek komoly kihívással kellett szembenéznie: a huszonéves, csinos Kelly Stablest olyan kísértetté kellett változtatnia, amely hosszú évekig vegetált egy sötét, nyirkos kút mélyén. Stables megpróbáltatásai naponta azzal kezdődtek, hogy szó szerint lefújták egy speciális fehér alapozóval, amely hullaszínt kölcsönzött neki. A maszkos csapat utána felfestette bőrére a lilás ereket és más "kiegészítőket", majd következett Samara hosszú, fekete haja. Két, valódi emberhajból készített parókát használtak felváltva, mert az egyik mindig összecsomósodott a vízi felvételek során. Stables-nek emellett fehér kontaktlencsét is kellett viselnie, hogy vaknak látszódjon. Végül Samara jellegzetes fehér ruhájába öltöztették, így lett készen a gonosz szellemlány.
A forgatás 2004. május 13-án kezdődött. Az első három héten a stáb Los Angelesben és a város környéki helyszíneken dolgozott, majd az oregoni Astoriába költözött, ahol a cselekmény túlnyomó része játszódik. Elsősorban azért választották ezt a várost, mert az év nagy részében rossz itt az idő, ami baljóslatú és sejtelmes hangulatot kölcsönzött a felvételeknek. Astoria emellett egy félszigeten fekszik, tehát szoros kapcsolata van a vízzel, ami a film egyik domináns motívuma.
A film egyik legfontosabb jelenetét, amelyben szarvascsorda támadja meg Rachelt és Aidant, az Astoriától 10 mérföldnyire, a tengerparton fekvő Fort Stevens Nemzeti Parkban vették föl.
A szarvasok támadása párhuzamba állítható az előző résznek azzal a jelenetével, amelyben a ló megvadul a kompon. Ez a támadás szintén arra utal, hogy kapcsolat áll fenn az állatok megérzései és Samara gonosz energiája között. Nem volt véletlen, hogy Hideo Nakata választása ezúttal éppen a szarvasokra esett. Japánban az ősi időkben szent állatoknak, isteni hírvivőknek tartották a szarvasokat, ezért tilos volt lenyilazni őket, és ezek az állatok a mai napig is védelem alatt állnak. Az említett jelenet már csak azért is érdekes, mert egyetlen élő szarvas sem szerepel benne. Ez volt a film legösszetettebb szekvenciája: az összes állatszereplőt az utómunka során varázsolták a jelenetbe számítógépes animációval a Rhythm & Hues trükkmesterei Betsy Paterson irányításával.
Az astoriai forgatás után a stáb stúdióba vonult, hogy elkészítsen néhány bonyolult jelenetet. A fürdőszobai jelenet például speciális és vizuális effektusokat is igényelt. Ebben a szekvenciában Aidan be van zárva a fürdőszobába, ahol a víz nem a kádba folyik, hanem felfelé a falakon a plafonra, akár egy antigravitációs tartályban. Amikor a víz már beteríti az egész plafont, iszonyatos erővel lezúdul, és bőrig áztatja Aidant és Rachelt.
A jelenet kivitelezéséhez Peter Chesney trükkmester és csapata épített egy fejtetőre állított fürdőszobát, ahol vagy száz vékony drót tartotta a törülközőket és a függönyt. Aztán vízzel árasztották el a "plafont", és később ezt a felvételt illesztették be a "rendes" fürdőszobában készült jelenetbe.
A víz lezúdulásának felvételéhez számos kamerát használtak, amelyek közül több is nagyobb képkocka-sebességgel működött, hogy a víz mozgása lassítva is látható legyen a filmben.
A kör-filmek sokak számára legalább annyira emlékezetesek a szuggesztív képek, mint a történet miatt. A horrorrajongók emlékezetébe beleivódtak a stilizált képi és világítási megoldások, a film emblematikus szimbólumai, a kút, az ovális tükrök, a sZtatikusan feltöltődött tévéképernyők, a bogarak, a létrák, a kiömlő víz, az eltorzult fák.
A kör 2 látványtervezője, Jim Bissell (E.T. - A földönkívüli, Jumanji, Arachnophobia) az oregoni táj kék és zöld színpalettáját vette alapul a film látványvilágának kidolgozásakor, hogy ezzel is erősítse a visszatérő vizes motívumokat. Ezek a tónusok a produkció minden egyes jelenetében meghatározóak, a helyszínektől a világításon és a ruhákon át egészen a kellékekig.
Az operatőrt, Gabriel Beristaint (Caravaggio, Dolores Claiborne) az állította komoly kihívás elé, hogy a kéthetes astoriai forgatás alatt igen változékony volt az idő, hol esett, hol pedig sütött a nap. Emiatt gyakran módosítani kellett a világítást, és arról is gondoskodni kellett, hogy ha az egyik jelenetben esett az eső, az utána következő felvételnél nedvesek legyenek az utak.
A forgatás utolsó napjain Samara kútja és annak környéke volt a helyszín. A minden rajongó által jól ismert tisztást, amelynek szemcsés képeivel kezdődik a halálos videofelvétel, az L. A. Center Studios egyik hatalmas stúdiójában hozták létre. Jim Bissell látványtervező és csapata az egész 1. Stúdiót frissen ültetett gyeppel és 220 égerfával "töltötte meg", a falakat pedig egy hatalmas zöld képernyő borította, hogy a trükkcsapat majd számítógéppel egy meredek sziklát varázsolhasson a tisztás mögé. A kút nyílása a színpad alá vezetett, ahonnan Kelly Stables és Naomi Watts létrán másztak fel, hogy a tisztásra jussanak.
A kútban zajló végső összecsapás díszleteit a Universal két stúdióépületében építették meg; vizes és száraz díszletek is készültek. E szekvencia felvételekor jórészt maga Naomi Watts mászott a kút falán, természetesen az összes szükséges biztonsági felszerelés igénybevételével és Keith Campbell kaszkadőr-koordinátor irányítása alatt.
A kaszkadőrcsapat minden lehetséges mozdulatot begyakorolt, mielőtt a színésznőt csörlővel felhúzták volna a magasba. Abban a jelenetben pedig, ahol Samara úgy közlekedik a kút belsejében, mint egy torz pók, Bonnie Morgan (Különvélemény - Minority Report, Men in Black 2.), a profi cirkuszi "kígyóasszony" játszotta a gonosz szellem szerepét. Bonnie teljesen kicsavarta a végtagjait, így érzékeltette Samara ijesztően természetellenes mozgását.